Az újítás sosem ér véget; épp arra készülünk, hogy napelemes rendszerünk legyen

Milyen az ember? Soha nem elég neki az, ami van, mindig szeretne valamit újítani, valamin változtatni. Néha úgy érzem, hogy sohasem leszünk kész a lakásunkkal. Ha nem én, akkor valaki a családomban biztos, hogy kitalál valamit, amin szerinte változtatni kéne. Legutoljára, az mondjuk az én ötletem volt, gránittal borítottuk kívülről az ablakpárkányokat. Úgy voltam vele, hogy ezen nem látszik annyira a piszok, és még a lakás kinézetét is feldobja. Azóta a szomszédok is mindig dicsérik, hogy milyen szép lett a lakásunk, öröm ránézni. Én is nagyon büszke vagyok rá. Igyekeztünk szépre és biztonságodra alakítani. Például az is nagyon fontos szempont volt nálunk, hogy milyen legyen a padló. Mondtam, hogy számomra az első és legfontosabb szempont, hogy ne csússzon. Még csak az hiányozna, hogy valaki kitörje itt a nyakát rajta.

Most azonban nagyobbik fiam kezdte el nyaggatni a fejem azzal, hogy szereltessünk be napelemes rendszert. Legalább egy hónapig ette a fejem ezzel, mígnem leültem a gépem elé és utána néztem a dolgoknak. Nem voltam én különösebben ellene, csak úgy voltam vele, hogy az utóbbi időben már annyit költöttünk a házra, hogy kezd elegem lenni az egészből. Azonban mióta jobban utána néztem a napelemes rendszernek, rájöttem, hogy a fiamnak igaza van, és tényleg megérné nekünk is átváltanunk erre.

Rájöttem, hogy igazán keveset tudtam én erről. Körülbelül csak annyit, hogy láttam házakat, amelyeknek a tetején valami tükörszerű izé van és mások mondták, hogy az a napelem. Most azonban megtanultam, hogy ez egy olyan rendszer, amely a nap fényéből nyeri ki az energiát és ezt alakítja át árammá. Persze ez nem csak úgy pik-pak működik. Kell hozzá egy berendezés, amely ezt az energiát átalakítja, illetve, ami ezt a vezetékekbe juttatja, hiszen másképp hogyan is használhatnánk? Tény, hogy nem egy olcsó mulatság, azonban idővel az ára megtérül. Valójában sokkal jobban, mint az én gránit ablakpárkányomnak. Hiszen az csupán esztétikai látványt nyújt, ez azonban hosszú távon gazdaságos és környezetbarát is egyaránt.

Láttam, hogy sok mindentől függ, hogy felszerelhető-e a házunkra a napelem. Függ a ház elhelyezkedéséről, mennyire fog jól működni, vagyis mennyi napfény éri az elemet nap közben. Emellett engedélyt is kell kérni rá. Ezektől és még néhány paramétertől függően állapítható meg a végső ár. Láttam, hogy ezen a felületen lehet kérni árajánlatot is. Rákérdeznek egy-két főbb paraméterre, majd telefonon visszahívnak és lehet egyeztetni. Egyenlőre úgy tűnik, hogy minden rendben van, de még élőben is ki kell jöjjenek szakemberek, hogy felmérjék a terepet.

A férjem eleinte nem örült annak, hogy mi már megint valamilyen alakításba akarunk belefogni. Mondta is, hogy neki ehhez már nincs több energiája. Okvetetlenkedett, hogy miért nem jó úgy, ahogyan most van. Mondtuk neki, hogy végül is így is jó, de ha megvan az esély arra, hogy még jobb legyen, akkor miért ne vághatnánk bele. Nehezen, de végül ő is rábólintott. Szóval most várjuk, hogy mit fognak mondani. Lehet-e napelemes rendszerünk, vagy sem.

Belegondolva abba, hogy mennyire kis bután álltam ezelőtt egy pár héttel ehhez a dologhoz, és most mennyi mindent tudok róla. Hiszen, ahogyan azt már fentebb is említettem, jóformán ötletem sem volt arra, hogy mire is jó ez az egész. Nem hiába, az interneten ma már sok mindennek utána lehet járni. Szerencse, ha az ember talál egy olyan jó oldalt, mint amilyen ez is, ahol azon felül, hogy egy csomó információt megtud erről a rendszerről, még abban is segít, hogy hogyan jusson hozzá az illető gyorsan és biztonságosan.

Nem tudom, hogy a fiam valójában honnan vette a fejébe az ötletet, hogy nekünk napelemes házunk legyen, de támogatom a dolgot. Így utólag örülök neki, hogy nem adta fel, és addig nyaggatott, míg végül rávett engem is az újításra.